Termékdíj: változások 2016-ban

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (Ktdt.) megfelelő alkalmazása a gyakorlatban komoly kihívást jelent a számviteli szakemberek számára. 2016. január 1-jei hatállyal ismét módosult a törvény: a gépjárművek tartozékainak új átalánydíja és az egyéni hulladékkezelés éves bevallási rendszere mellett a gazdálkodók számára lényegesek lehetnek a kötelezettség keletkezésére, továbbá az újrahasználható göngyölegekre vonatkozó fogalmi pontosítások is. Szakértőnk összefoglalója témakörönként csoportosítva mutatja be a törvénymódosítás fontosabb elemeit – írja az ado.hu.

1. A termékköröket érintő korrekciók

Az alábbi lényegesebb pontokkal módosult a termékdíjköteles termékek vámtarifaszámait tartalmazó törvényi melléklet:

  • A felületileg kezelt (plattírozott, lemezelt vagy bevont) fém pántolószalag is termékdíjköteles csomagolószer (7212 vámtarifaszám).
  • A 3802 vámtarifaszámú páralekötő csomagolási segédanyag (aktív szén) helyett a 3824 vámtarifaszámú páralekötő csomagolási segédanyag (szilikagél) minősül termékdíjköteles csomagolószernek.
  • Nem termékdíjköteles csomagolószer a furnérlap (4408 vtsz.), a forgácslemez, OSB lemez (4410 vtsz.), a rostlemez (4411 vtsz.).

2. Készletre vétel

A készletre vételkori fizetést választó gazdálkodónak abban az esetben is termékdíj-kötelezettsége keletkezik, ha olyan terméket vesz készletre, amelyet később nem hoz belföldi forgalomba, és nem használ fel saját célra sem.

Amennyiben a fenti kötelezett külföldről olyan terméket szerez be, amelyet változatlan formában külföldre értékesít, a termékdíj-kötelezettség a beszerzéssel létrejön, ezért a készletre vétel időszakában termékdíj-kötelezettséget, a külföldi értékesítés időszakában visszaigénylést vall be. Emiatt nem kifizetődő a készletre vételkori fizetés választása annak a cégnek, amely jelentős mennyiségben külföldi vevőknek is értékesíti termékdíjköteles termékeit.

Ha egy kötelezett nem a készletre vételt, hanem a kötelezettség általános szabályok szerinti nyilvántartását választotta, akkor 2016-ban is csak azt a mennyiséget vallja be, amelyet belföldön forgalmaz vagy felhasznál.

3. Külföldi termékről lebontott csomagolás

2016-tól a kötelezett személyének meghatározásánál [Ktdt. 3. § (2) bekezdés] külön pontban szerepel a külföldi termék csomagolását alkotó csomagolószer. A kötelezett az első belföldi forgalomba hozó vagy a lebontott csomagolásból keletkezett csomagolási hulladék első birtokosa. A kötelezett személyének meghatározásánál azt kell vizsgálni, hogy a belföldi forgalomba hozatal vagy a lebontás valósul meg először.

A kiegészítés nem jelent változást abban az esetben, amikor a külföldi csomagolt termék behozója (tulajdonosa) végzi a kicsomagolást. Ugyanakkor például egy logisztikai szolgáltató is kötelezettnek minősül a külföldről érkező „idegen” árukról lebontott egyutas csomagolószer tekintetében, ha a lebontás előtt nem valósult meg a csomagolószer tulajdonjogának átruházása. Ebben az esetben a logisztikai szolgáltató a csomagolási hulladék első birtokosa, és ez a tény független attól, hogy melyik fél a csomagolt termék, illetve a csomagolószer tulajdonosa. Ha az áru tulajdonosa a lebontandó csomagolószer tulajdonjogát még a lebontás előtt átruházza a logisztikai szolgáltatóra, akkor első belföldi forgalomba hozatal miatt az árut külföldről beszerző tulajdonos a termékdíj-kötelezett.

4. A termékdíj-kötelezettség keletkezését befolyásoló módosítások

A törvényi fogalom módosításával forgalomba hozatalnak minősül az az ügylet is, amelyben az eladó külföldi székhelyű, de belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és a külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a megérkezéskor belföldön van. Ezzel – egyebek mellett – a kétszereplős távolsági értékesítés (online kereskedelem) eladója is termékdíj-kötelezett, ha egyébként belföldön nyilvántartásba vett adóalany.

A láncügylet mentességének feltételeként nem kizárólag az első forgalomba hozó szállíthatja ki külföldre a termékdíjköteles terméket, hanem az ügylet bármely szereplője végezheti, szervezheti a szállítást.

5. Számlán feltüntetési kötelezettség

Csomagolószer és reklámhordozó papír forgalmazása esetén sem kell a számlán termékdíjjal kapcsolatos szöveget feltüntetni, ha a vevő nem visszaigénylő, nem átvállaló és nem nyilatkozatot adó, azaz 2016-tól nincs szükség az alábbi számlaszövegek feltüntetésére:

  • „a csomagolószer termékdíj összege bruttó árból ………………… Ft”,
  • „a csomagolás termékdíj-kötelezettség az eladót terheli”,
  • „a reklámhordozó papír termékdíj összege a bruttó árból ………………… Ft”.

Nem minősül mulasztásnak, ha egy gazdálkodó továbbra is szerepelteti a számláin a fenti szövegeket (feltéve, hogy azok tartalma nem valótlan).

6. Újrahasználható csomagolószerek

A törvénymódosítás meghosszabbítja a külföldről áruval érkező göngyölegek mentességéhez szükséges visszaszállítás határidejét. Az új szabály szerint a saját célú felhasználástól számított 365 napon belül kell a visszaszállítást végrehajtani. Nem kell tehát bevallani azt a göngyöleget, amelynek külföldre visszaszállítása egy éven belül várható. Amennyiben határidőre nem teljesül a kiszállítás, a 366. napon termékdíj-kötelezettség keletkezik.

7. Gépjármű tartozékainak átalánydíja

2016-tól a gépjárművek alkotórészei, tartozékai tekintetében a kötelezett átalányfizetést is választhat. Az átalánydíj befizetésével teljesül a gépjármű tartozékaként azonosítható termékdíjköteles termékek (akkumulátor, egyéb kőolajtermék, gumiabroncs, elektromos, elektronikai berendezés) utáni termékdíj-kötelezettség.

Az átalány választása nem kötelező, a kötelezett eljárhat az általános szabályok szerint is, külön-külön meghatározva az egyes termékdíjköteles tartozékok tömegét.

Az átalányszabály tekintetében gépjárműnek minősül a gépkocsi és más gépjármű (8703 vtsz.), továbbá a motorkerékpár (8711 vtsz.). Nem került az átalánnyal érintett körbe pl. a 10 vagy annál több személy szállítására alkalmas gépjármű és az áruszállító gépjármű.

Átalányfizetés esetén csak a kibocsátott gépjármű HR alszámát (azaz a „vámtarifaszámát” hat számjegyig) és darabszámát kell nyilvántartani és bevallani. A díjtétel 4.000-7.000 Ft/db (gépkocsi) és 1.000-3.000 Ft/db (motorkerékpár).

8. Egyéni hulladékkezelés

Az egyéni hulladékkezelő (az érintett anyagáramról) csak évente, a tárgyévet követő év április 20-ig nyújt be bevallást. Az egyéni hulladékkezelő által tárgyév december 20-ig fizetendő előleg az érintett anyagáram után a tárgyévet megelőző év tekintetében fizetett összegének 95%-a.

Az éves bevallási rend következtében egyszerűsödik a hasznosítási teljesítmény bevallása. A hasznosítás adatait csak a tárgyévet követő év április 20-án kell bevallani, amikor már ismert az éves hasznosított mennyiség és minden hasznosítási igazolás a kötelezett rendelkezésére áll. A hasznosítási igazolásokat legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig kell kiállítani.

A cikk szerzője Kelemen István Green Tax Consulting Kft. termékdíj tanácsadás, audit, képviselet kelemen.istvan@green-tax.hu www.green-tax.hu, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központoktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://ado.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: