KSH: folyamatosan nő a bioüzemanyagok felhasználása

Magyarországon folyamatosan nő a bioüzemanyagok aránya az üzemanyag-felhasználásában, a 2004-ben elért 0,4 százalékról 2014-ben 6,9 százalékra bővült, és meghaladta az Európai Unió (EU) 5,9 százalékos átlagát – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-vel.

Magyarországon a folyékony bioüzemanyagot döntően kukoricából és repcéből, kisebb részben napraforgóból és egyéb gabonafélékből állítják elő – tették hozzá.
Kiemelték: 2020-ig az EU minden tagállamában el kell érniük a megújuló energiákból nyert üzemanyagoknak a 10 százalékos részarányt a közlekedésben.
A közlemény szerint a megújuló energiaforrásokat elsősorban hő- és villamosenergia-termelésére, kismértékben pedig bioüzemanyagok előállítására használják fel.
A KSH adatai szerint az ország belföldi villamosenergia-fogyasztásának 7,3 százalékát megújuló energiaforrások fedezték 2014-ben, a zöld villamos energia legnagyobb része biomasszából és szélenergiából származott. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mintegy 10-10 százalékát a vízenergia és a biogáz felhasználása biztosította, a hulladékégetés és a napenergia a magyarországi zöldáram termelésnek 4 és 2 százalékát adta – ismertették.
Az EU gazdasági stratégiája 2020-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát tűzte célul az energiafogyasztásban, Magyarország ezen a téren 14,65 százalékos részesedést vállalt. 2014-ben az unióban a felhasznált energia 16,0 százalékát megújuló energiaforrásokból nyerték, ez 1,0 százalékponttal haladta meg az előző évit.
Magyarországon 2013-ban és 2014-ben változatlanul 9,5 százalékot tett ki a zöldenergia részesedése. Az uniós országok közül kiemelkedik Svédország, ahol a megújuló energiaforrások aránya az energiafelhasználás 52,6 százalékát adja.
A KSH szerint a megújuló energiaforrásoknak – nap, szél, geotermikus energia, biomassza, ezen belül a biogáz, vagy a víz mozgási energiája – jelentős szerepük van a fosszilis energiahordozóktól és ezáltal más országoktól való függés mérséklésében, valamint a különböző káros anyagok, elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.
A statisztikai hivatal emlékeztetett: március 6. az energiatakarékosság világnapja. A világnap ráirányítja a figyelmet az energia gazdaságos és környezetkímélő felhasználására, valamint az alternatív energiaforrások alkalmazásának jelentőségére. Magyarország 2000 óta résztvevője a kezdeményezésnek. Ezen a napon több programmal hangsúlyozzák az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások, a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, vagy a környezettudatos életmód jelentőségét – közölte a KSH.

Forrás: MTI

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: