Fellebbez az almásfüzitői vörösiszap-tározó

Fellebbez a Tatai Környezetvédelmi (TKV) Zrt. a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal döntése ellen, amely elutasította az almásfüzitői vörösiszap-tározón hulladékhasznosítást végző cég működési engedélyének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét – írja a napigazdasag.hu.

A Tatai Környezetvédelmi Zrt. szerint a kormányhivatal július 31-i határozatában nem a vörösiszap-tározókon végzett tevékenység szakmaiságát vagy pozitív környezeti hatásait vitatta, hanem jogértelmezési kérdéseket vet fel – írta tegnap közleményében a TKV Zrt.

A lapunk birtokába jutott kormányhatározat alapján szerdán megírtuk: a cég a számára engedélyezett hulladékhasznosítás helyett valójában évek óta hulladékhígítást és -lerakást végez.

A TVK Zrt. tegnapi közleményében azt írta: „A hulladékhasznosítási tevékenység összgazdasági érdek, a jelenlegi egyetlen járható, környezetbarát alternatíva, a tározók lefedése pedig mind a helyi lakosok, mind a természeti környezet számára is kiemelten fontos.”

14772.jpg

A kormány szerint a TKV Zrt. hulladékhígítást és -lerakást végez – Fotó: MTI

Ezzel szemben a hulladék hígítása elfogadhatatlan és jogszabályban tiltott – közölte lapunkkal a Greenpeace nevében nyilatkozó Simon Gergely. Szerinte nem igaz, hogy nincs más módja a tározó lefedésének, azt nem veszélyes építési hulladékokkal vagy más módon kell letakarni, ahogy azt a kolontári példa is mutatja. A szakember szerint a veszélyes hulladékot, különösen a szervetlen, például nehézfémtartalmú hulladékot nem kezeli a TKV technológiája, csak hígítja. Az is tisztázatlan, hogy a nehézfémtartalmú szennyeződésekkel – például ólommal, galvániszappal és arzénnal – kevert műtalajmassza mikor okoz súlyosabb szennyezést. Az MTA FKI tanulmánykötete szerint a tározó szivárog, így csak idő kérdése, mikor jelenhetnek meg a TKV Zrt. által elhelyezett anyagok a környezetben. Az is kérdéses, ki fogja 30-50 év múlva a gátak állékonyságát garantálni, hogy ne jussanak a mérgek közvetlenül a Dunába. Simon Gergely szerint elsősorban az a gond, hogy már évek óta húzódik a tározó felületének beborítása, amely megakadályozná a vörösiszapporlást.

A kormányhivatal határozata kötelezi a céget, hogy 30 napon belül mutasson be ütemtervet a hulladék megfelelő kezelésére, s a terület porzásmentesítésére. A TKV Zrt. a közleményben a határozatra hivatkozva ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a Duna-part élőhelyeire nézve a területen végzett rekultiváció – amelynek folyamán lefedés és növénytelepítés zajlik – pozitív hatású. Mint írják: a 2014-es helyszíni bejáráskor a parti növényzetben káros hatás, elváltozás nem volt megfigyelhető. A hulladékkezelésből származó zaj és por terhelést jelent, de az évtizedek óta fennáll, és egyre csökkenő mértékű a hatása. A rekultiváció 20 évvel ezelőtti megkezdése óta a kiporzás mértéke és területe is egyre csökkent, ez az élővilág szempontjából is egyre pozitívabb.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.napigazdasag.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: