Környezetvédelem: magasabb újrahasznosítási célok a körkörös gazdaságra való áttérés felgyorsításáért

A Bizottság ma több javaslatot fogadott el, hogy Európa gazdasága körkörösebbé váljék, és tagállamokban növekedjék az újrahasznosítás. Az új hulladékcélok elérése 580 000 munkahelyet hozna létre, miközben Európa versenyképesebbé válna, és csökkenne a költséges és ritka anyagok iránti kereslet. A javaslatok elfogadása a környezeti hatásokat és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást is csökkentené. A terv arra kéri az európaiakat, hogy a települési hulladék 70%-át, a csomagolási hulladéknak pedig 80%-át hasznosítsák újra 2030-ig, valamint 2025-ig tiltsák be az újrahasznosítható anyagok hulladéklerakókban való eltemetését. A dokumentum a tengeri szemét és az élelmiszer-hulladék csökkentésére is kitűz célértéket.

A meglévő irányelvek hulladékcéljainak emelésére irányuló felülvizsgálatot abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy azok a lineárisról egy körkörösebb gazdaságra való áttérés motorjai legyenek. A nyersanyagok kinyerése, egyszeri felhasználása és eldobása helyett az új jövőkép egészen más gazdasági modellt vázol fel. A körkörös gazdaságban az újrafelhasználás, a megjavítás és az újrahasznosítás válik normává – a hulladék pedig a múlté. Az anyagokat – újra felhasználva őket – hosszabb ideig tartanánk használatban, az növelné az EU hatékonyságát, és így versenyképességét is a globális színtéren. Ezt a megközelítést fejti ki a mai közlemény, amely elmagyarázza, hogyan segítenek a zéró hulladék-előállítású gazdaság és társadalom felé való elmozdulásban az újrahasznosított anyagok, az új üzleti modellek, az ökodizájn és az ipari szimbiózis.

Janez Potočnik, környezetvédelmi biztos: „A feltörekvő gazdaságok, az új középosztálybeli fogyasztó milliói és a kölcsönösen összekapcsolódó piacok által jellemzett 21. századában még mindig 19. századból örökölt lineáris gazdasági rendszereket működtetünk. Ha versenyben akarunk maradni, akkor a lehető legtöbbet kell kihoznunk az erőforrásainkból, vagyis produktívvá kell tennünk, újra kell hasznosítanunk őket – ahelyett, hogy szeméttelepeken temetnénk el őket. A körkörös gazdaságra való átállás nem csupán lehetséges, hanem nyereséges is – ez azonban nem jelenti azt, hogy a megfelelő szakpolitikai lépések nélkül is meg tudna fog valósulni. Az általunk javasolt 2030-as célokhoz már ma cselekednünk kell, hogy felgyorsítsuk a körkörös gazdaságra való áttérést, és kiaknázhassuk a benne rejlő üzleti és munkahelyteremtési lehetőségeket.”

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős uniós biztos: „A körkörös gazdaság sikerének kulcsa a kutatás és az innováció, ezért teszünk ma közös megközelítésre javaslatot. A támogató szabályozási keret mellett az új Horizont 2020 program is hozzá fog járulni az erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású európai gazdaság kialakításához szükséges tudáshoz.”

A közlemény bemutatja, hogy a hatékonyabb erőforrás-felhasználásból hogyan fakadnak új növekedési és munkahely-teremtési lehetőségek. A nagyobb hatékonyság motorja az innovatív dizájn, a jobb minőségű és tartósabb termékek és gyártási folyamatok, az előretekintő üzleti modellek és a hulladékot erőforrássá alakító technikai haladás lesz. A közleményt kísérő módosítócsomag célja egy olyan keret létrehozása, amely segít a körkörös gazdaság valóra váltásában. Ehhez egymáshoz jobban kapcsolódó szakpolitikákra, intelligens szabályozásra és a kutatás és az innováció részéről aktív támogatásra van szükség. Ez megszünteti a beruházások és a finanszírozás előtti akadályokat, miközben előmozdítja a vállalkozások szerepét és a fogyasztói részvételt. A csomag ezen kívül azt javasolja, hogy az erőforrás-hatékonyságot a GDP/nyersanyagfogyasztás alapján kellene mérni, valamint hogy az Európa 2020 stratégiába a következő felülvizsgálatnál fő célként fel lehetne venni a 2030-ig elérendő 30%-os javulást.

Ezeket a kezdeményezéseket a Bizottság több másikkal párhuzamosan fogadja el:

• Zöld foglalkoztatás kezdeményezés,
• Zöld cselekvési terv kkv-knak,
• Erőforrás-hatékonysági lehetőségek az építőiparban

Ezek a kezdeményezések együttesen egy új erőforrás-hatékonysági program megindulását jelzik a következő évekre.

Következő lépések 

A jogalkotási javaslatok most a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez kerülnek. Az erőforrás-termelékenységi cél felé való haladást a gazdasági kormányzás európai szemesztere keretében fogják figyelemmel kísérni. Egy ilyen célt az Európa 2020 stratégia félidős áttekintésének összefüggésében is meg kell majd fontolni. Fokozódni fognak a körkörös gazdaság terén zajló kutatási és innovációs (K+I) erőfeszítések is. A körkörös gazdaság felé történő elmozdulás szakpolitikai kerete a következő években is tovább fog fejlődni.

Háttér-információk

A jogalkotási javaslatok javarészt a hulladék-keretirányelvre, a hulladéklerakó-irányelvre, valamint a csomagolási és csomagolóanyag-irányelvre vonatkoznak. A célok felülvizsgálatán túlmenően a hulladék-jogszabályok egyszerűsödni is fognak, illetve a jobb végrehajtás érdekében szorosabbá válik a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés. Minimális működési feltételeket fognak megállapítani a kiterjesztett gyártói felelősségi programokhoz. Konkrét hulladékáramok – például a tengeri szemét, a foszfor, az építőipar és bontás, az élelmiszerek, a veszélyes hulladék és a műanyaghulladék – esetében egyéni megközelítések fognak megvalósulni.

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésről szóló Európa 2020 stratégia keretében létrehozott erőforrás-hatékonysági programnak központi eleme a körkörös gazdaságra való átállás. Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának 2011-es ütemtervével a Bizottság cselekvési keretre tett javaslatot, és rámutatott a számos szakpolitikai területen és szinten zajló tevékenységek integrált megközelítésének szükségességére. Az ütemterv főbb elképzeléseit továbbfejlesztette az általános uniós környezetvédelmi cselekvési program (7. KCSP), amelynek prioritása, hogy az EU erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággá váljék. A kormányzatokat, vállalkozásokat és civil szervezeteket tömörítő, magas szintű Európai Erőforrás-hatékonysági Platform is cselekvésre szólított fel a körkörösebb gazdaságra való áttérés érdekében, amihez – az elsődleges nyersanyagoktól való függés csökkentése érdekében – több újrafelhasználásra és kiváló minőségű újrahasznosításra van szükség. A tagállamok és az Európai Parlament úgy döntöttek, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési tervben erőforrás-hatékonysági mutatókat és célokat határoznak meg, valamint felmérik, hogy helyénvaló lenne-e az európai szemeszterbe is bevenni egy elsődleges mutatót és célt. Széles körű konzultációkat követően a GDP-hez viszonyított nyersanyag-fogyasztással mért erőforrás-hatékonyságot sikerült azonosítani, mint az esetleges erőforrás-hatékonysági cél elérésének legalkalmasabb mutatóját. A jelenlegi tendenciákat változtatás nélkül kivetítve az EU 2014–2030-ig egyébként is 15%-kal javítja erőforrás-termelékenységét. A körkörösebb gazdaság előmozdítására szolgáló – az Európai Erőforrás-hatékonysági Platform által is követelt – szakpolitikai lépések ennek a kétszeresét is eredményezhetik, miközben új munkahelyeket és további növekedést generálnak.

Forrás: Európai Bizottság sajtóközlemény

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: