A Dunán úszhat le Schwechat vegyi hulladéka

Több műanyaghordalék található a Duna mélyén, mint amennyi halivadék. Erre a váratlan eredményre jutottak a bécsi egyetem kutatói, akik a Bécs–Pozsony közötti part menti szakaszon végeztek méréseket 2010-ben és 2012-ben.

Az Aaron Lechner vezette tudományos csapat az Environmental Pollution című szakfolyóiratban tette közzé megállapításait, amelyek szerint 1000 köbméternyi vízben átlagosan 317 műanyagdarabkát és 275 halivadékot számoltak átlagosan. Egészen apró kis műanyag forgácsokról van szó, 1 milliméter és 5 centiméter közötti nagyságúakról, ezekből mértek a kutatók napi 4,2 tonnányit.

A dunai szennyeződés 2010. július 6-án történt, amikor is egy roppant erős esőzés elöntötte a szűrőrendszert Schwechatnál

Megállapításuk szerint a plasztikhordalék 79,4 százalékát ipari műanyagdarabkák tették ki, a többi kommunális hulladékként került a vízbe. 

A tudósok kiszámolták, hogy a hatalmas mennyiségű hordalékból évente 1533 tonna ömlik a Fekete-tengerbe. A kutatás eredetileg a halivadékok vizsgálatára összpontosult, a téma bővítésére a műanyaghulladék tömegére vonatkozó váratlan felfedezés késztette az egyetemi csapatot.

Szemét a Duna bécsi szakaszán
Szemét a Duna bécsi szakaszán
Lisi Niesner / Reuters

A Die Presse című bécsi napilap kiderítette, hogy az egyik ludas a víz szennyezésében a schwechati telephelyű Borealis nevű vegyipari multinacionális óriás, amely évente 7,5 milliárd euró forgalmat csinál, s a világ hetedik legnagyobb polietilén és polipropilén gyártója.

A lap azt is megtudta, hogy amikor a vizsgálatot 2010-ben a műanyagszennyezésre is kiterjesztették, akkor a Borealis – 36 százalékban az osztrák olajipari vállalat, az OMV, 64 százalékig pedig az Abu-Dzabi állami alap tulajdona – exkluzív megrendelést adott az egyetemi kutatóknak az általa kibocsátott szennyvíz vizsgálatára.

A szakemberek a beépített kamerák segítségével számos hibát tártak fel a közvetlenül a schwechati olajfinomítóhoz kapcsolt Borealis két kilométeres csatornarendszerében, rossz konstrukciót, szennyvíztúlfolyást. A cég nem hozta nyilvánosságra az elemzést, a környezetvédelmi miniszternek viszont jelentette, hogy négymillió eurót fordított a javításokra.

A Borealis vegyipari óriás Schwechatnál a Budapestről Bécsbe vezető autópálya mellett
A Borealis vegyipari óriás Schwechatnál a Budapestről Bécsbe vezető autópálya mellett
Heinz-Peter Bader / Reuters

Két év múlva, 2012-ben ismét méréseket végeztek, a műanyag-szennyeződés nem szűnt ugyan meg, de mérséklődött. Kiderült, hogy a plasztikdarabkák egy része már a Borealis üzem fölött bekerül a Dunába, tehát a vegyipari cég nem egyedül felelős a Duna bepiszkításáért.

A Borealis a közvélemény felháborodása nyomán közleményt adott ki, amely szerint a dunai szennyeződés 2010. július 6-án történt, amikor is egy roppant erős esőzés elöntötte a szűrőrendszert Schwechatnál, s így műanyag granulátum került a vízbe nagyobb mennyiségben.

Hogy mekkora ez a mennyiség, azt a cég kezdetben meghatározhatatlannak nevezte, de hétfőn már azt állította, hogy mind össze 50-200 kilogramm közötti tömegről volt szó. Azaz olyan csekély mennyiség, amiről az előírások szerint nem is kell a hatóságokat értesíteni.

A Borealis azonban állítja, ő mégis tájékoztatta a Bécs környéki hatóságot, igaz, csak négy hónappal a történtek után. Idővel kiderült, az információ nem is a vegyipari cégtől származott , hanem a Duna környéki nemzeti park munkatársától.

Az ellentmondások miatt a környezetvédelmi minisztérium vizsgálatot indít.

Köztudott, hogy a műanyag az emberre és a halakra is veszélyes lehet, a halivadékok belét sérthetik a rovarok lárvája helyett bekapott forgácsdarabok, akár pusztulásukat is okozhatják. A halakba került plasztik az emberi szervezetbe is bekerülhet.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://nol.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: