Aki itt él, halálra van ítélve – a világ legszennyezettebb helyei I.

E-hulladék miatt szenvedő gyermekek, szeméttel és vegyi anyagokkal teli folyók, rákot és számos megbetegedést okozó felelőtlenségek – bemutatjuk a világ legszennyezettebb helyeit.

Oroszország és Indonézia vezeti két-két hellyel azt a listát, amely a világ tíz legszennyezettebb helyét rangsorolja – legalábbis egy tanulmány szerint. De a svájci Green Cross környezetvédelmi szervezet és a Blacksmith Intézet top 10-es listáján helyet kapott még Ukrajna, Ghána, Banglades, Zambia, Nigéria és Argentína is. „Bár a legszennyezettebb helyeket soroltuk most fel, fontos kiemelni, hogy a probléma ennél sokkal súlyosabb” – mondta Richard Fuller, a Blacksmith Intézet elnöke a Discovery News-nak. „Ez egy olyan probléma, amely a fejlődő országokban több mint 200 millió ember életét veszélyezteti” – tette hozzá. A listán szereplő helyek nagy része már a 2007-es tanulmányban is a top 10-ben végzett, de például Kínában két terület is fejlődött annyira, hogy helyét átadja Ghánának és Indonéziának.

Agbogbloshie, Ghána

A fővárosban, Accrában található lerakóhely Nyugat-Afrika második legnagyobb e-hulladék feldolgozó területe. Ghána egyébként évente közel 215 ezer tonna használt elektronikai készüléket importál elsősorban Nyugat-Európából, és 129 ezer tonna e-hulladékot termel minden évben. Ezzel a tempóval 2020-ra Ghána ráadásul megduplázhatja elektronikai hulladék importját. Az e-hulladék kategóriájába olyan elektronikus készülékek is beletartoznak mint a hűtőszekrények, mikrohullámú sütők és televíziók. Az ezekben található különböző anyagok összetétele miatt a biztonságos újrahasznosításuk komplex és nagy szaktudást igénylő feladat (lenne).

Gána

Csernobil, Ukrajna

Csernobil északi szomszédunk máig talán leghíresebb és a katasztrófaturisták legkeresettebb városa, nem véletlenül került fel a listára. A történelem egyik legnagyobb nukleáris katasztrófája 150 ezer négyzetkilométer területen söpört végig, a reaktor 19 kilométeres körzetében a mai napig alig van élet. A radioaktív fertőzés Európa 40 százalékát érte el, amely később Ázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika egyes részeit is érintette. Ukrajnában, Oroszországban, Moldovában és Fehéroroszországban megközelítőleg 5-10 millió ember van kitéve a sugárzás kockázatának és a hivatalos jelentések szerint a baleset négyezer pajzsmirigyrákos megbetegedésért volt felelős. Jelenleg is számos módon igyekeznek közbenjárni a térségben, a svájci Green Cross például egy sor orvosi, pszichológiai és pedagógiai programmal igyekszik javítani a statisztikákon.

Citarum folyó, Indonézia

Jáva szigetén található a „világ legszennyezettebb folyója” címet viselő Citarum folyómeder, amely az indonéz főváros, Jakarta vízellátásának 80 százalékát és több mint kétezer gyár vízforrását biztosítja. A folyóban számos vegyi anyag található – például ólom, kadmium, króm és rovarirtó szerek –, ezek közvetlenül 500 ezer embert, közvetve pedig ötmilliót érintenek. 2008-ban az akkori kormány egyébként 500 millió dolláros kölcsönt kapott az Ázsiai Befektetési Banktól. Az összesen 3,5 milliárd dolláros terv a Citarum rehabilitálását tűzte ki céljául a következő 15 évben, de környezetvédelmi aktivisták szerint ez jelenleg elég lassan halad.

Dzserzsinszk, Oroszország

A szovjet időkben Dzserzsinszk a vegyiipar-gyártás egyik legfontosabb helye volt. Bár még ma is meghatározó központ, a Guinness Rekordok Könyve 2007-ben mégis a világ legszennyezettebb városának választotta. Dzserzsinksz környékén 1930 és 1998 között megközelítőleg 300 ezer tonna vegyi hulladékot raktak le, ezekből 190 azonosított vegyi anyag került a talajvízbe. 2007-ben a városban vett vízmintákban a dioxin és a fenol több ezerszerese volt a javasolt mértéknek. A mérgező fenol magas koncentrációja miatt Dzserzsinksz lakosai fokozottan szenvednek a szemet, a tüdőt és veséket támadó betegségekben és rákokban. Ennek következtében a várható élettartam is rohamosan csökkent, egy 2006-os tanulmány szerint az átlagos élettartam nőknél 47, míg a férfiaknál csupán 42 év.

orosz_dzershynks

Hazaribagh, Banglades

Bangladesben 270 regisztrált cserzőműhely van, ennek 90 százaléka Hazaribagh városában található egy 25 hektáros területen. Ezek összesen 8-12 ezer embert foglalkoztatnak, s legtöbbjük ősrégi, idejétmúlt és szakszerűtlen módszerrel dolgozik. Ezek a cserzőműhelyek minden nap 22 ezer köbliter mérgező hulladékot engednek a Burigangába, Dakka fő folyójába és vízforrásába, köztük a rákot is okozó krómot. A műhelyekben dolgozók otthona a fertőzött folyóvizek, tavak és csatornák mentén helyezkedik el. De nem csak a króm veszélyezteti a munkások életét, a veszélyes vegyszerekkel való érintkezés miatt ugyanis gyakoriak a bőr-és légzőszervi megbetegedések, az égési sérülések, a különféle kiütések, szédülés és émelygés is.

bangladesh

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.megminden.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: