fbpx

Teljesen új hulladékgazdálkodást vezetnek be 2015-től

Magyarországon új kommunális hulladékgazdálkodási rend­szer alakult és alakul ki. A jövőre induló kétkukás rendszer nagy­ban hasonlít majd a lengyelországi modellhez. A háztartások „eltéveszthetetlen rendszerben” kétfelé tudják szelektálni a sze­metet.

Dr. Illés Zoltán a Vidékfejlesztési Minisztérium kör­nyezetügyért felelős államtitkára elmondta: minden egyes darab ki­dobásra ítélt elektronikai berendezésért, eszközért, amikor azt a megadott üzletbe visszaviszi a polgár, pénzt kell kapnia, vagy az adott összeg helyben levásárolható kell legyen.

Mi a lényege az úgynevezett kétkukás rend­szer­nek?
– Még beszélgetésünk elején, a félre­ér­té­sek elkerülése végett le kell szögezni, hogy a két­kukás rendszer nem azt jelenti, hogy két da­rab kukában gyűjtjük a kommunális hul­la­dékot, hanem két fajta kukáról van szó. Több külföldi hulladékgazdálkodási rendszert tanulmányoztunk, így az olasz modellt is, amelynek lényege, hogy külön-külön ku­kába gyűjtik a papírt, a fémet és az üveget, a komposztálandót és a maradékot. Tehát négy kukába gyűjtik a szemetet. Ez azt jelenti, hogy ha a polgár négyfelé gyűjti a szemetet, az biztosítja a szelektivitást, de mindennek a begyűjtési, szállítási és logisztikai költsé­gei igen magasak. Ezért mi a lengyel rend­szert választottuk, aminek a lényege, hogy két fajta hulladékgyűjtőbe kell a polgárok­nak a kommunális hulladékot szelektálva el­helyezni.
Mi kerül ez egyik, s mi a másik hulladékgyűj­tőbe?
– Az egyik kukába azokat a hulladékokat he­lyezik el, amelyek száraznak minősülnek és újrahasznosíthatóak. Száraz hulladék pél­dául a papír, a műanyag, a fém, az üveg, a ru­hanemű. A másik kukába pedig a nedves hul­ladék kerül. Ilyen hulladék mondjuk a dinnyehéj, a zöldségmaradványok, az étel­ma­radék, a kisgyermek „teli” pelenkája, a ki­mosatlan joghurtos pohárka.
Akkor most térjünk rá a rendszer logisz­ti­ká­jára.
– Ami szintén nem ördöngösség. Egy ku­kás kocsi kell, amelyik egy bizonyos időszak­ban elszállítja a száraz, s egy másik időpontban a nedves hulladékot. De az is megoldás, hogy két kukás autó jön egyszerre, s fel­oszt­ják maguk közt a feladatot. Vagy egy olyan sze­metes autó érkezik, amelyik két elvá­lasz­tó térrel rendelkezik. Tehát a rendszer lo­gisz­tikája olcsó, egyszerű, jól frekventáltan megszervezhető és jó gyakorisággal végez­hető. Magyarországon jelenleg a kommu­ná­lis hulladék 70%-át lerakóba helyezik el – ez Ausztriában 9-10%, Németországban 2%, az utób­bi államban betiltották a kommunális szemét lerakását, míg az előbbiben elég ma­gas a szemét tonnánkénti lerakási járuléka – , ami irdatlan pazarlás, ugyanis bármennyire is furcsán hangzik, de a szemeteink tele vannak kincsekkel, értékes anyagokkal, nyers­anya­gokkal, másodnyersanyagokkal. A pa­pír­ból újra papírt lehet előállítani, s ez vo­nat­kozik a fémre is. A több mint negyven lé­tező műanyagfajta közül pedig anyagában 3-4 fajta műanyagot (pl.: PET palack) újra lehet hasznosítani, és mondjuk ugyanolyan mű­anyag palackot lehet belőle gyártani. Az üve­get pedig összetörik, és újból üveget fújnak belőle 600-700 °C-on. Ezidáig ez a sze­lektivitás nem létezett, így ilyen jelle­gű be­vételre sem tudtak szert tenni a hulla­dék-közszolgáltató cégek. Ehhez képest, ha 2015-től kétfajta kukában gyűjtik a szemetet, és a száraz hulladékot elviszik az utóvá­lo­­gató­jukba s az utóválogatott anyagok el­adá­sával a cég bevételre tehet szert. Igaz, meg­nő a kiadása, hiszen szelektálva kell elvinnie a hulladékot, de ez a költségnövekedés el­törpül ahhoz a bevételnövekedéshez ké­pest, ami abból adódik, hogy nem a szemét­te­lepre teszi le a kommunális hulladék je­len­tős részét, hanem az utóválogatás után – mely során a szemetet 38 különböző kompo­nensre tudja szétszedni – újrahasznosítás céljából eladja. Ezt az utóválogatást Pécsett a BIOKOM Kft.-nél már művelik, ahogy Sze­geden is; és számos hazai helyen bevezették ezt a metódust. A BIOKOM, amely a pécsi önkormányzat tulajdonában van, képes ar­ra, hogy 40-50 ezer tonna olyan terméket ál­lít­son elő a szemétből, amelynek a hőértéke a barnaszénével vetekszik. Tehát jobb, mint a Mát­rai Erőmű számára bányászott lignit. Azt is tudni kell, hogy őrlés és szitálás után a nem újrahasznosítható komponensek, de hő­értékkel bíró anyagok termékké avan­zsál­nak. Mindazokat a komponenseket, me­lyek hőértékkel bírnak angolul Refuse De­rived Fuel-nek nevezik, aminek RDF a rö­vi­dítése. Magyarul háztartási hulladékból elő­állított tüzelőanyag, ami eddig hazánk­ban nem létezett. Kollégáimmal nemrég ké­szítettük el azt a jogszabálytervezetet Brüsz­szel felé, ami az RDF- kormányrendeletünk plá­numa, s amit, ha elfogad a kormány, ak­kor Magyarországon korszakalkotóvá válik az a hulladékgazdálkodás, amely 2013. január 1-jével törvényi szinten új metódust eredményezett – az EU ugyanis szigorúan előírja a környezet megóvását célzó ipari és ház­tar­tási szemét kezelését, újrahasznosítását. Ma­gyarország azonban ezen a területen el­maradt, ami súlyos szankciókkal fenyege­tett bennünket. Azt is tudni kell, hogy a sze­métben mindig van a 38 komponens külön­vá­logatása után olyan anyag, amivel semmit sem lehet kezdeni, pl. homok, föld, s ezeket le­rakják a szeméttelepekre, ám azt prognosztizálom, hogy az új magyar rendszer be­vezetésével 2020-ig, az eddig 70%-os lerakás 1/3-ára csökkenhet le. A nedves hulladéko­kat pedig az utóválogatókban megőrlik, ami fel­használható, azt komposztálják – a komposztálás 65 °C-on történik, ami meg­öli az összes patogén baktériumot – , s a meg­őrölt, de anyagában nem hasznosítható elemekből pedig RDF lesz. A komposzt pedig, ha nem tartalmaz gyógyszermaradványokat és nehézfémet, akkor talajra is kerülhet, el­len­kező esetben a szemétlerakó telepeink ta­karásához segédanyagként hasznosítható, ugyanis Magyarországon 74 szeméttelep mű­ködik.
Ezzel az új rendszerrel további munkahelye­ket is lehet teremteni?
– Természetesen, hiszen a szemét begyűj­té­se két irányban történik, így megduplá­zó­dik a személyzet. Előzetes terveink szerint 15-20 ezerrel növekedhet a munkahelyek szá­ma az új rendszer bevezetésével, ami ma­ga után vonja az országos hulladékgaz­dál­ko­dás költségeinek emelkedését is. A másik ol­dalon azonban olyan új bevételek realizá­lódnak, amelyekre ezidáig nem volt példa, hi­szen RDF-előállítás eddig nem történt az or­szágban. Az RDF-eket pedig a cementmű­vek és az erőművek vásárolják meg, mert je­lenleg egy egységnyi hő előállítása kőolajból 10 forintba kerül. Ugyanannyi hő előállítása RDF-ből viszont csak 0,5 forintba. Ahogy már említettem, számos hulladékkezelő, szál­lító cég rendelkezik utánválogatóval. Ennek oka, hogy a hazai önkormányzatok 28 hulla­dékos társulásba tömörültek. Ezek a társulások az elmúlt évtizedben EU-s forrásból meg­építették az utóválogató kapacitásokat.
Ha ez tudható volt korábban is, akkor az el­múlt évtizedekben miért rakták le a kommunális sze­metet?
– Azért, mert külföldi és magáncégek tu­laj­donába kerültek a szemétlerakók. S a tu­lajdonosoknak az volt az érdekük, hogy szin­te nulla befektetéssel hatalmas profitot ér­je­nek el. Azért, hogy ők befogadják a lakosság közel 6 millió tonna kommunális szemetét, óriási pénzeket tettek zsebre. Mivel beve­zet­tük az EU által kötelezővé tett lerakási já­rulékot mint negatív ösztönzőt, így ezek a ma­gáncégek nem juthatnak meg nem ér­demelt profithoz. Innentől kezdve a hulla­dékkezelő cégnek az éri meg, hogy amit csak tud, elad egy bizonyos irányban és nem a sze­métlerakó tulajdonosának fizetnek a le­ra­kásért, ami eredményezheti a további re­zsicsökkentést. Ha a cégek még több bevé­tel­re tesznek szert, még inkább lehet a lakos­sági rezsidíjakat csökkenteni. Tudjuk, több he­lyen hiányzik az utóválogató kapacitás, ezért az állam úgy döntött, hogy az EU Ma­gyarországnak szánt 2014 és 2020 közötti 8400 milliárd forintnak megfelelő eu­rójából közel 200 milliárdot utóválogatók meg­épí­tésére lehet fölhasználni.
Az olvasókat bizonyára érdekli, hogy 2015-től minden ház két kukát kap-e, vagyis hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
– Tegyük föl, hogy egy társasházban jelenleg öt kuka áll a bejárati ajtó mögött. Ezek kö­zül kettőre ráírják: nedves-általános, há­romra pedig azt, hogy: száraz-újrahasz­no­sítható. Ahol én lakom, ott a kék színű ku­kák­ba a papírhulladékokat helyezik el, míg a sárgába a flakonokat és fémet. Ám nálunk még 3 fekete kuka is van a főbejáratnál. A sár­gára ráírják, hogy száraz-újrahasz­nosít­ha­tó, míg a kékre: nedves-általános. A feke­ték­re pedig szintén száraz-újrahasznosít­ható felirat kerül. Aki pedig családi házban la­kik, a már most meglévő 1 darab kukája mel­lé ingyen kap még egyet. Az egyik kuka lesz a száraz-újrahasznosítható, a másik pe­dig a nedves-általános.
Eddig a kommunális hulladékról beszéltünk. De hová tegyék a lakosok a már elromlott mobil­te­lefonjukat, rádiójukat, tévékészüléküket, mo­só­gépüket? Várják meg az éves lomtalanítást?
– A futószalagon a fémeket mágnessel ki­sze­dik a válogatás során. De jogos a kérdés, mert egy másik rendelettel bevezetjük azt – és er­ről a Magyar Fórumnak nyilatkozom el­sőként –, hogy minden egyes darab hasz­nálaton kívüli, kidobásra ítélt elektronikai be­rendezésért, eszközért, amikor azt egy adott üzletbe visszaviszi a polgár, pénzt kell kapnia, vagy az adott összegnek helyben levásá­rol­hatónak kell lennie. A rendeletben megha­tá­rozzuk, hogy a kü­lönböző kidobásra szánt elektronikai be­­rendezéseket mennyi össze­gért vegyék vissza. Ezek után bizonyára na­gyon kevesen dobják ki a kukákba az elekt­ro­mos műszaki cikkeket.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://magyarforum.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: