Tudatos vásárló nem megy éhesen a boltba

Magyarországon a lakosság átlagosan évente több mint 160 ezer forintot költött élelmiszerekre – egy néhány évvel ezelőtti statisztika szerint –, aminek jelentős része, körülbelül 16 ezer forint értékű áru a szemétben végezte. Országosan 400 ezer tonna, vagyis háztartásonként évente 100 kilogramm ennivaló ment a kukába. Az Európai Bizottság adatai pedig azt mutatják, az uniós háztartások által megvásárolt élelmiszerek 25 százaléka kerül a hulladékok közé.

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke szerint minél fejlettebb egy ország, a háztartásokban annál nagyobb élelmiszerfelesleg keletkezik. Ezzel szemben a szegényebb, például afrikai államokban nem a lakosságnál, hanem a termelési lánc elején veszik el sok élelmiszer, a hűtés, szállítás hiányosságai miatt.

Magyarországon az egyik nagy mobilszolgáltató a társadalmi kihívások mobiltechnológia segítségével történő megoldására pályázatot hirdetett, amelyet egy győri fiatalember, Kálmán Kristóf nyert meg az éhezés és pazarlás elleni ötletével. A Dániában tanuló férfi Mobillal egy jobb világért című pályázatra egy új mobil alkalmazással jelentkezett. A program különböző beállítások alapján kiszámolja, hogy egy telefonnal lefotózott ételmaradék mennyit érhet, a kalkulált mikroösszeget pedig a felhasználó családsegítő, illetve gyermekétkeztetési alapítványoknak utalhatja át.

Nagy Marianna, a háztartások által okozott környezeti terhelés csökkentésével foglalkozó ÖkoKörök egyikének tagja elmondta, hálózatuk is fontosnak tartja az élelmiszerpazarlás létének tudatosítását. A hálózat munkájába bekapcsolódó emberek például naponta különgyűjtötték a kidobásra ítélt élelmiszereket, és lemérték a súlyukat. Majd a hét végén összesítették a számokat adott családra, illetve egy-egy személyre vonatozóan is. Ezt követően a mérés eredményeinek megfelelően próbálták úgy eltervezni a főzést, vásárlást, hogy legközelebb már ne termelődjön ennyi élelmiszerhulladék.

Cseh Balázs elmondta, a probléma kezelésére az Élelmiszerbank Egyesület iskolai programot is kidolgozott, amellyel gyerekeknek is megpróbálják elmagyarázni, mi a baj azzal, ha a szemétbe megy az élelmiszer. Hangsúlyozta: a kukába kerülő ennivalóval nemcsak az a gond, hogy fölöslegesen adtunk ki rá pénzt, és ezzel anyagi veszteségünk lesz. Az élelmiszerpazarlásnak komoly környezeti, fenntarthatósági következményei is vannak, hiszen az ennivaló előállításához termőföldre, vízre, energiára van szükség, ami így utólag szintén kárba vész. Hozzátette: egy kilogramm marhahús előállítása során például összesen 15 ezer liter vizet használnak fel.

Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO kimutatta, hogy ha komolyan lehetne csökkenteni az pazarlást, akkor kezelni lehetne azt a problémát, hogy a világ növekvő népessége miatt húsz éven belül a mostaninál lényegesen több élelmiszert kell majd előállítani. Az erőforrások korlátosak, termőföld nincs több, víz nincs több, tehát hatékonyabban és ügyesebben kell gazdálkodni, amiben a lakosságnak nagyon nagy szerepe van – mondta Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke.

A Kossuth Rádió műsorában megszólalt Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársai is, aki szerint néhány egyszerű szabály betartása is jelentősen visszafoghatja a pazarlást, például, mint mondta, nem tanácsos éhesen vásárolni, mert akkor sokkal több élelmiszert vesz meg az ember, mint amennyire valójában szüksége van. (hirado.hu, Kossuth Rádió, Napközben)

A cikk eredetiben itt olvasható.

Forrás: http://www.trademagazin.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: