WWF: zsákutcába kerülhet a hazai vízgazdálkodás

Zsákutcába kerülhet a hazai vízgazdálkodás, ha a kormányzati tervek szerint a vízügyi ágazat a környezeti ügyekért felelős vidékfejlesztési tárcától a Belügyminisztériumhoz (BM) kerül, főosztályi szintre – közölte a WWF Magyarország pénteken.

    A zöldszervezet szerint ha a kormány elválasztja a vízgazdálkodást a természetvédelmi és mezőgazdasági ágazatoktól, Magyarország nehezen tudja majd elhárítani a klímaváltozás és a csapadékhiány okozta kockázatokat. Fennáll a veszélye ugyanis, hogy az új struktúrában a vízügy kizárólag az árvízvédelmet fogja jelenteni, ami a vízgazdálkodásnak csupán részterülete – hangsúlyozza közleményében a WWF.
    A Népszabadság hétfőn írt arról, hogy értesülései szerint a már jelenleg is két tárca között szétosztva működő vízügyet teljes egészében a belügyhöz telepítik, valamint konkrét tervek vannak arra, hogy a “zöldportfólió” további részeit is szétosztják más tárcák között.
    A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI kérdésére kedden megerősítette, hogy a vízügyeket a BM veszi át. A tárca kiemelte: a részletekről jelenleg is zajlanak az egyeztetések, így bővebb tájékoztatást jelenleg nem tudnak adni.
    A WWF Magyarország emlékeztet: a vízügyi ágazatot 2011-ben választotta ketté a kormány. Akkor az árvízvédelem a Belügyminisztériumhoz került, a vízgazdálkodás szakmai felügyelete pedig a Vidékfejlesztési Minisztériumnál maradt. Ez utóbbi felügyelete alá tartozó vízügyekért felelős helyettes államtitkárság a természetvédő szervezet szerint az elmúlt két évben egyre csökkenő kapacitásokkal dolgozott, a két minisztérium között megosztott szervezetben pedig az együttműködés teljesen szétzilálódott.
    A vízgazdálkodás az árvízvédelemnél sokkal szélesebb körű tevékenység, ide tartozik a többi között a hazai vizek minőségének védelme, a vízbázisvédelem, a vízkészletetekkel való felelős gazdálkodás, a vizek hasznosítása, elosztása és megőrzése a jövő generációi számára – hívta fel a figyelmet a zöldszervezet.
  Magyarországot a jövőben várhatóan sokkal gyakrabban érinti majd csapadékhiányos időszak és hosszan tartó aszály. A klímaváltozás negatív hatását csak úgy lehet mérsékelni, ha a hangsúlyt a megelőzésre és nem kizárólag a hatások kezelésére helyezik.
    Magyarország fenntartható jövőjének biztosításához az intenzív erdőgazdálkodás és a szántóföldi művelés átalakítására, a folyókon érkező víztöbblet természetes megtartására, tájhasználat-váltásra, a folyók szabályozottságának csökkentésére van szükség. Ésszerűbben kell alkalmazkodni az ország természetes adottságaihoz, meg kell őrizni a víztartalékokat és vizet kell juttatni a folyók árvízvédelmi töltésein kívülre – írja szervezet.
    “A WWF az új felállásban nem sok esélyt látna arra, hogy Magyarország megfeleljen európai uniós kötelezettségének, és a víz keretirányelvben megfogalmazott elvárások szerint a hazai folyók, tavak, felszín alatti vizek ökológiai, vízminőségi és mennyiségi szempontból jó állapotba kerüljenek. A folyók állapotának védelmére, a vízminőség javítására vagy a vizesélőhelyek élővilágának megmentésére irányuló programok lehetőségei a minimálisra csökkenhetnek, és minden vízügyi forrást az árvízvédelmi beruházások nyelhetnek el” – idézi a közlemény Fáth Ákost, a WWF igazgatóját.
    A zöldszervezet szerint a környezetügyi igazgatás átszervezésének következő lépcsőjéről szóló hírek még súlyosabb következményekkel járhatnak. Magyarország természeti értékei komoly veszélybe kerülhetnek, ha a vidékfejlesztési tárcánál a környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkárság is megszűnik, és a természetvédelem a vízügyhöz hasonlóan elveszik egy másik minisztérium főosztályai között. Magyarország az Európai Unió tagjaként egy ilyen mértékű visszalépést a környezetvédelem terén semmiképpen nem vehet komolyan fontolóra – olvasható a WWF közleményében.

Forrás: MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: