Összeszedtük mások szemetét – Koszos meló, de jó fejek voltunk

Eltakarítottunk azt a szeméthalmot, amit olvasónk kifogásolt – írja a nyugat.hu. Legalábbis majdnem. Aztán a hulladékot két perces utaztatás után egy konténerbe dobtuk.

Helyszínünk a Sét Oladdal összekötő szombathelyi körforgalomnak az elkerülő út felé vezető kis pihenője, amelyet néhány, a sötétség erőivel cimboráló martalóc gyalázatos módon szemétlerakónak használ.

A minap valahol itt, a nejlonzsákok elé dobva feküdt egy koszlott levél is, amelyet egy olvasónk fotózott le. Ez a szemetelős kis írás, ha lincselés nem is lett belőle, nagy felháborodást keltett. Fotós kollégámmal kivonultunk a tett helyszínére, hogy körbenézzünk, és ha már felelősségre senkit sem vonhatunk, legalább összegyűjtsük a hulladékot. Gumikesztyű helyett a sima kötött is megtette (van mosógép), zsákokat a szerkesztőségből vittünk.

Olvasónk nem tévedett, a keresett leágazót könnyű volt kiszúrni, mert a környéket valóban szemétlerakónak használják. Közvetlenül a lehajtónál (a bicikliút végén) nagy kupac törmeléken egy fekete zsák éktelenkedett, körülötte vodkás mini üvegekből egész gyűjteményre való feküdt, a telehintve a fű összetaposott műanyag flakonokkal, nemzetietlen cigis dobozokkal, leszanált palatetőkkel és kosárnyi rothadó gyümölcsfélével.

Jobb így, hogy az avar rohadjon zsákostul a világ végezetéig?

A műanyagokat és a vodkás üvegeket összeszedtük, majd valami gusztustalan kis zacskót dobtunk a zsákunk tetejére (mintha véres intimbetétekkel lett volna tele). Beljebb haladva a sűrűbe, szintén fekete nejlonzsákokat találtunk. Nem bírva a kíváncsiságunkkal ezeket felbontottuk, és lám, összerohadt falevelekkel voltak teletömve. A zsákokból egyenként kiszórtuk az avart, majd a nejlonokat összeszedtük. Ezzel meg is telt fotósunk autójának hátulja.

És ez volt az a pont, ahol eldurrant az agyunk. Ha valaki otthon akkurátusan összegereblyézi a falevelet a tüchtig kertecskéjében, belegyömöszöli nejlonzsákba, aztán elutaztatja idáig, akkor miért olyan nagy fáradság kinyitni azt a zsákot, és kiszórni tartalmát a földre? (Nekem négy zsák két perc munka volt.) Jobb így, hogy rohadjon zsákostul a világ végezetéig? Legalább a nejlont hazavihette volna… Ahogy érthetetlen az is, ha valaki egyszer már összegyűjtötte és összenyomkodta otthon a műanyag flakonjait, miért nem vitt el a legközelebbi szelektív hulladékgyűjtőbe, miért pont itt, a falatnyi zöldben szabadul meg tőlük?

Beljebb és beljebb újabb kupacok tűntek fel, szemétdombnyi műanyagflakonok, tetejükön fekete zsákok. Reménytelennek tűnt egyedül összeszedni. Beszálltunk hát a kocsiba, két percen belül a közeli lakótelepen megálltunk: ott négy konténert számoltunk össze, válogathattunk, hova dobjuk be az összeszedett szemetet.

Mára ennyi közösségi munka elég volt, de kollégám megjegyezte. holnap kalákában megyünk és befejezzük a 86-ost…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: