Ciánmentes övezetté nyilvánítaná a Tisza vízgyűjtőjét Nagybánya polgármestere

Ciánmentes övezetté nyilvánítaná a Tisza vízgyűjtőjét Catalin Chereches, Nagybánya polgármestere, aki ennek érdekében kezdeményezte a Kárpátok-Tisza-fórum összehívását 2014 tavaszára a máramarosi megyeszékhelyre – közölte  az erdélyi Krónika című lap.

A városvezető egy Nemzetközi Tisza-védelmi egyezmény, valamint a Kárpátok–Tisza-stratégia előkészítését is javasolta.


Chereches hétfőn Egri Sándort, a Tisza teljes vízgyűjtőjén érdekelt Kárpátok–Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület elnökét fogadta, és  felhívta a figyelmét, hogy – a cianidos technológia engedélyezése esetén – egy esetleges újabb nagybányai szennyezés sokkal hosszabb szakaszon károsítaná a folyót, mint egy Verespatakról kiinduló.
A polgármester augusztus elején a magyar kormányt is tájékoztatta arról, hogy Nagybányán újraindítaná a ciántechnológiás aranymosást a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó Aurul aranyfeldolgozó vállalat eszközeit megszerző Romaltyn Mining társaság, amely megkapta a román államtól a jóváhagyást a nagybányai aranyfeldolgozásra.
A Romaltyn egyelőre perben áll a városi önkormányzattal, amely azzal akadályozta meg a nagybányai aranyfeldolgozás újraélesztését, hogy lakóövezetté nyilvánította a területet, ahol a vállalat ipari tevékenységre készül. A társaság megtámadta a határozatot a közigazgatási bíróságon.
Catalin Chereches felkérte az Egri Sándor vezette szervezetet, hogy érintett félként lépjen be a perbe, valamint kezdeményezte a Kárpátok–Tisza-fórum összehívását. A társadalmi mozgalomnak a Tisza vízgyűjtője öt országából származó alapítói 2005-ben tettek hitet a Kárpátok–Tisza-régió egységes elvek alapján megvalósuló, összehangolt fejlesztésének szükségessége mellett – írta a Krónika.
A Ion Sturdza volt moldovai miniszterelnök érdekeltségi körébe tartozó Fribourg Investments befektetési alap februárban jelentette be, hogy 49 százalékos részesedést szerzett a Romaltyn társaságban, és 40 millió dolláros beruházással nekilát a Nagybánya melletti bányászati hulladék feldolgozásának.
A befektető arra készült, hogy az év utolsó negyedében újraindítja a Romaltyn tevékenységét, és 5 év alatt nyolc és fél millió tonna bányászati hulladékot dolgoz fel, hogy kinyerje belőle az aranyat és ezüstöt. A művelet végére a 165 hektáros munkaterület ökológiai rehabilitációját ígérte.

Forrás: MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: