fbpx

Már a lomot is pénzzé tesszük

Vagyon elleni bűncselekmény az utcára kitett holmi feltúrása, de ez nem tartja vissza a guberálókat. Egyre többen hívják viszont házhoz a lomisokat, nem csak a kényelem miatt.

„Nyilvánvalóan megmagyarázzák majd az illetékesek, hogy miért jó még a lomtalanítást is megreformálni, de az biztos: jó néhány családdal alaposan kiszúrtak az idén” – így fakad ki egy VIII. kerületi bérházban élő kétgyermekes fiatalasszony. Dühét az váltotta ki, hogy az idén „lecsúsztak” a lomtalanításról.

Mint meséli, az elmúlt években mindig tavasszal vagy ősszel vitték el a lomot házuk elől, az idén azonban valamiért változtatott a menetrenden a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. A balatoni nyaralásról visszatérve, a szomszédoktól értesültek arról, hogy míg ők pihentek, augusztus első hetében a cég „le is zavarta” a kerületben a lomtalanítást. Erről egyébként – teszi hozzá – csak néhány nappal korábban tájékoztatta a lakókat a társaság a házban elhelyezett plakáton. Elismeri, hogy az időpontot éppenséggel meg is nézhette volna a cég honlapján, de fel sem merült benne, hogy változtatnának a szokásokon.

– Arról nem is beszélve, hogy finoman szólva is buta dolog a nyár közepére, a szabadságolási főszezonra meghirdetni a lomtalanítást. Ilyenkor az emberek jó része nincs otthon, azt meg mégsem lehet elvárni, hogy utazzanak haza, mert most éppen a kánikula idején támadt kedve a cégnek elszállítani a lomot – mondja az asszony, és dühösen fűzi hozzá:

– Persze az is lehet, épp az volt a célja a remek időzítésnek, hogy minél kevesebben pakolják ki a lomot, mert így nyilván a szállítási költség is alacsonyabb volt.

Az érintett ház lakói közül többen is kifogásolták az idei lomtalanítást. Még az is, aki idejében értesült a szokatlan időpontról. Egy férfi azt mesélte: épp a lomtalanítás előtt két nappal utaztak el, így a folyosóra pakolták ki a felesleges holmikat, és az egyik szomszédjukat kellett megkérni, cipelje le azokat az utcára a szállítás napján.

Noha az FKF Zrt. honlapján már hónapokkal ezelőtt fent volt az idei lomtalanítás ideje, vagyis a lakók az új időpontról értesülhettek volna, ha utánajárnak, panaszuk annyiban mégis jogosnak tűnik: tavaly valóban tavasszal, márciusban szállították el a kerületből a lomot. És talán az sem mellékes: a múlt évben – az FKF honlapján fellelhető fővárosi lomtalanítási „menetrend” szerint – augusztus 2. és augusztus 28., vagyis a nyári főszezon idején szünetelt a lomtalanítás egész Budapesten.

A lomtalanítások időpontja döntő többségében megegyezik az előző évivel, de természetesen vannak eltérések – ismeri el az FKF Zrt. sajtóosztálya, s gyorsan azt is hozzáfűzi: a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. egyik legkedveltebb szolgáltatása a lomtalanítás. Időpontjait a kerületi önkormányzatokkal egyeztetve tűzik ki. Lehetőségeikhez mérten meg próbálnak alkalmazkodni a polgármesteri hivatalok kéréseihez is. A társaság február végén kezdi és késő ősszel fejezi be a szolgáltatást. A lehetséges lomtalanítási időpontok közül természetszerűleg kiesnek a nemzeti és a vallási ünnepek, mint például a március 15., augusztus 20., a húsvét és a karácsony. Szempont az idegenforgalom is. A turisták által leginkább látogatott városrészekben – döntően az I. és az V. kerületben – a nyári főszezonon kívül végzik a lomtalanítást. Az FKF Zrt. egyébként a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás részeként évente egyszer végez a lakosság számára ingyenes lomtalanítást Budapesten.

Az FKF Zrt. nem tagadja, hogy a cég ügyfélszolgálati irodájához folyamatosan érkeznek bejelentések. Ám ezek többsége nem a társaság munkájára tesz panaszt, hanem a lomtalanításhoz kapcsolódó jelenségeket kifogásolja. Így például sokan jelzik, hogy a guberálók széttúrják a kitett lomot, napokon keresztül ott élnek a kupacok körül, hangosan vitatják, kinek mi kell vagy mi jár a holmiból, zavarva ezzel az ott élőket, a közlekedőket. Az FKF felhívja a figyelmet, hogy a 2013. január elsejével hatályba lépett új hulladéktörvény a közszolgáltató tulajdonaként határozza meg a lomot, tehát vagyon elleni bűncselekményt követ el az, aki hozzányúl.

Az új törvény másik rendelkezése szerint egy adott településen csak egy szolgáltató működhet. Így a belváros részeként ismert józsefvárosi „Palotanegyedben” azonnali hatállyal megszüntették az évek óta jól működő szelektív hulladékgyűjtést. A szolgáltatást átvevő FKF Zrt. azonban csak 2014 végére ígéri a gyűjtés megszervezését. Az ott élők pedig nem tehetnek semmit, mert a jogszabály monopolhelyzetbe juttatta az önkormányzati cégeket.

Akkor sincs apelláta, ha az adott évben elmaradna a lomtalanítás. Tavaly például Csepelen vártak hiába a kocsikra. Az FKF Zrt. szerint egy uniós csatornázási projekt miatt a kerület kérte a lomtalanítás elhalasztását. A kerületi önkormányzatok egyébként nem járulnak hozzá a szolgáltatás költségeihez. Holott a cég tájékoztatása szerint a főváros évente több százmilliót költ e célra.

Szerencséjükre egyre kevesebb az elszállítandó lom. A gazdasági helyzet változása jól nyomon követhető a keletkezett hulladék, illetve a lomok mennyiségében. A fogyasztási szokások változását jelzi a kidobásra ítélt hulladék, illetve feleslegesnek ítélt tárgyak csökkenő mennyisége. A közterület-fenntartó 1972-ben végzett először lomtalanítást, akkor az összegyűjtött mennyiség mindössze 2490 köbmétervolt, de egészen 2006-ig megállíthatatlanul emelkedett a szám. 1980-ban már 107 ezer, 2006-ban pedig 436 ezer köbméter lomot kellett elszállítani. 2010-re viszont 337 ezerre csökkent a mennyiség, s tavaly 240 ezerre esett vissza.

Abban, hogy évről évre kevesebb az elszállítandó lom, alighanem annak is szerepe lehet, hogy vidéken és a fővárosban is mind többen veszik igénybe a lomisok szolgáltatásait. Mind több használtcikk-kereskedő akad ugyanis, aki újságban, szórólapokon hirdeti magát, s vállalja: házhoz megy, elvisz „mindent”, még némi pénzt is ajánl.

– Kihívtam egy lomist, mert a kamrában volt egy csomó régi holmi. Nem működő turmix, régi kazettás magnó, évek óta porosodó etetőszék, a gyerekem húsz évvel ezelőtti játék mikroszkópja, rossz szék, pár ócska szerszám meg egy csomó szemét. Elvitt mindent, a szemetet is, megúsztam a pakolást, a cipekedést, ráadásul kaptam háromezer forintot – mondja egy nagykanizsai asszony.

Esete nem egyedi. Egy Zala megyei, „házhoz járó” lomis például a felvásárolt holmi egy részét bolhapiacon vagy a Vaterán értékesíti. A fém- és alumíniumhulladékot pedig „feldolgozás után” a vastelepen adja el. A férfi szerint nincs oka panaszra: „Alig győzöm a munkát, olyan sokan keresnek. A jelentkezők egy része a lustaság miatt hív. Nehezen veszik rá magukat a padlás, a kamra, a garázs kipakolására, és jól jön nekik, hogy én fél óra alatt eltüntetem minden lomjukat. De a többség nem ezért hív. Azt látom, egyre szegényebbek az emberek, és már mindent megpróbálnak pénzzé tenni. Én keveset fizetek, hiszen nyereségre nekem is szükségem van, de látom, hogy még az a néhány ezer forint is jól jön nekik, amit én adhatok a holmijaikért.”

A cikk eredetiben itt olvasható.

Forrás: http://nol.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt szereti: