Általános vitára alkalmas az alapjogi ombudsman 2012-es beszámolója

Egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottsága az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolóját.

    Szabó Máté ombudsman a bizottság hétfői ülésén kiemelte: egy új szervezeti és eljárási felállásban dolgoztak 2012-ben, de így is hatékony volt a munka, és a fenntarthatóság szempontjait kezdettől fogva igyekeztek érvényesíteni működésükben.
    Szabó Máté emlékeztetett arra, hogy a 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény teljesen átalakította az ombudsmani intézményt, annak szervezeti és eljárásrendjét, azonban meghagyta eredeti funkcióját. Hangsúlyozta: a fenntarthatóság mellett a jövő nemzedékek szempontjait is igyekeztek figyelembe venni tevékenységük során. 
    Szabó Marcel,  a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős ombudsman-helyettes – aki tavaly ősszel vette át ezt a pozíciót – a 2012-es tevékenységről szólva kifejtette: a környezetvédelem fontos elemzési területet jelentett, nemcsak egyéni panaszokat kezeltek, hanem egy átfogó elemzést is készítettek A válság vesztesei – a paragrafusok fogságában címmel, és vizsgálták a települési hulladékgazdálkodás válságát is.
    Az ombudsman helyettes az állampolgárok panaszai közül kiemelte a zajjal kapcsolatos bejelentéseket, felhívva a figyelmet arra, hogy sok szabályozatlan terület van még, például a lőtereken való zajszennyezés kérdése. 
    Szabó Marcel szólt arról is, hogy az 1996-ban elindult  országos környezeti kármentesítési program keretében érdemes lenne akár költségvetési átcsoportosításokban is gondolkozni annak érdekében, hogy az évi 4 milliárd forint helyett nagyobb összeget tudjanak a talajban keletkezett károk mentesítésére fordítani. 
    Turi-Kovács Béla (Fidesz) úgy vélekedett, hogy az új ombudsmani rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket és hatékonyabb érdekképviseletet tesz lehetővé. Hozzáfűzte: mivel az ombudsmani intézmény, alapvető funkciója szerint kritikus testület, nagyra értékeli, hogy az elmúlt időszakban az alapjogi biztos  számos esetben – és sokszor eredményesen – fordult az Alkotmánybírósághoz. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatal hosszú távon is fontos témákkal is foglalkozott, erre példaként említette a biomassza erőműveket. 
    Jávor Benedek (független) felvetésére reagálva Szabó Máté kifejtette: a válság miatt nemcsak Magyarországon, Európa-szerte is jellemző, hogy a válság egyik vesztese a környezetvédelem, emellett pedig a szociális rendszer. 
    Elmondta, hogy a panaszok száma tavaly nőtt 2011-hez képest, bár a számok önmagukban nem sokat árulnak el. Tekintettel arra, hogy már nem nyújthat be bármely állampolgár indítványt az Alkotmánybírósághoz (Ab), kiemelt jelentősége lett az ombudsman erre vonatkozó jogkörének. 2012-ben összesen 27 beadványt nyújtottak be az Ab-hez, amelyek között nagysúlyú ügyek is vannak, és alapvetően három téma – a hulladék, a víz, és a zaj – köré csoportosulnak.      Szabó Máté kiemelte, hogy a hivatal nemzetközi tevékenységére is hangsúlyt helyeznek. 
    Kővári János (Fidesz) hozzászólására, aki szerint felértékelődött az ombudsmanok szerepe, mivel a törvénykezési folyamatban sok egyéni jog sérülhet, az ombudsman kiemelte: a nagy rendszerek átalakításában valóban lehetnek érdeksérelmek, és az alapvető jogok biztosának hivatal is hozzájárulhat ahhoz, hogy ez ne így legyen. 
    Az ülésen a képviselők tájékoztatást hallgattak meg a verespataki aranybánya megnyitásának kérdéséről, miután április végén kiderült, új verespataki bányászati céget készül alapítani a román kormány, valamint hogy egyes információk szerint már megszületett a szakértői döntés a bánya megnyitásának engedélyezéséről.
    Manzinger Krisztián, a Külügyminisztérium osztályvezetője az ülésen kiemelte: jelenleg bizonytalanság övezi a román kormány verespataki terveit; információk szerint május elején szakértői döntés született az aranybánya nyitásáról, de az előkészítés leállt, több egyeztetési folyamat is zajlik, sok még a nyitott kérdés. 
    Elmondta: Magyarország 2011-ben küldte meg véleményét a beruházással kapcsolatban, erre román fél nem válaszolt, de Magyarország ezen álláspontját minden felső szintű tárgyaláson megerősíti. 
    Pomozi Virág, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közigazgatási tanácsadója elmondta, hogy 2012 augusztus 31. azóta nem kaptak hivatalos információt a román tervekről a verespataki bányával kapcsolatban. 
    Jávor Benedek kiemelte: az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espooi egyezmény alapján lenne lehetősége a magyar kormánynak jogorvoslati eljárásra, ehelyett “tétlenül végignézi”, hogy Románia nem válaszol a magyar álláspont megküldésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy diplomáciai úton is tiltakozni kell a román magatartás miatt, már csak azért is, mert akár néhány héten belül engedély lehet a verespataki bánya megnyitására, amely Magyarországot is “környezeti katasztrófával fenyegeti”. 
    Nagy Andor (KDNP) kifejtette, hogy a ciántechnológiával van a probléma, valamint azzal, hogy az Európai Unió (EU) sem tiltotta meg az ilyen aranybányászatot. Hangsúlyozta, hogy vélhetően Magyarország is megteszi a háttérben az össze diplomáciai erőfeszítést. Ezt Manzinger Krisztián is megerősítette reagálásában. 
    Szili Katalin (független), a bizottság elnöke arra tett javaslatot, hogy a bizottság vegye fel a kapcsolatot bukaresti társbizottsággal; ezt a testület egyhangúlag támogatta a hétfői ülésen.

Forrás: MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: