Szelektíven gyűjt a kolozsvári egyetemisták több mint 80%-a
A környezettudatos életvitel és a szelektív hulladékgyűjtés szempontjából kulcsfontosságú célcsoport az egyetemistáké. Ezt felismerve tette fel a kérdést Kassay Györgyi Amália, hogy mennyire környezettudatos a több tízezer kolozsvári egyetemista? Kérdőíves kutatásának eredményeit az ETDK-n mutatta be. Emellett felmérte a kolozsvári hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetét is.
Koloszváron csak egyéni választás kérdése, hogy szelektíven gyűjtjük az általunk termelt hulladékot vagy sem, hiszen mindenki számára adott a lehetőség, tárolók a város minden pontján találhatóak. A Brantner Veres és a Rosal cég által elhelyezett gyűjtőszigetek nagyrészt a városban mindenhol vannak, a lefedettségi hiányosságok a központi zónában a legszembetűnőbbek.
Elektronikai hulladékot begyűjtő tárolók a városban a következő pontokban vannak elhelyezve: a központban a sportcsarnok parkolójában, a Monostori negyedben a Bucium utcában, a Grigorescu negyedben a Törökvágáson, a Hajnal negyedben az EurOil mellett elhelyezett konténerbe, valamint a Gruiában a Cetăţii utcában levő konténerekbe rakhatjuk elektronikai hulladékunkat. Ezt a Rosal cég előre meghirdetett időpontokban, háromhavonta gyűjti be.
A használt olajat a KMDSZ-nél, a Heltai Vendéglőben, a Conceptoilnál, a Waldorf óvoda- és iskolaközpontnál, valamint a MOL benzinkutaknál adhatjuk le.
Emellett pedig részt lehet venni az évente megrendezésre kerülő Let’s do it Romaniahulladékgyűjtő akcióban (idén szeptemberben lesz, még lehet jelentkezni), illetve aMateriale-Responsabilitate-Mediu környezetvédelmi kampányban.
A környezettudatosságra nevelő programok és akciók hatékonyságát bizonyítja, hogy az egyetemisták 45%-a kiemelten fontosnak, míg 48%-a fontosnak tartja a szelektív hulladékgyűjtést, és ennek megfelelően több mint 80%-uk gyűjt is valamit szelektíven. A legtöbb diák lakóhelyének a közvetlen közelében, vagy pár utcányira vannak szelektív tárolók. A legtöbben tisztában vannak azzal is, hogy milyen színeket használnak a szelektív tárolóknál, de azt már jóval kevesebb megkérdezett tudta, hogy melyik szín milyen hulladékra utal (sárga: műanyag, kék: papír, zöld: üveg). Pozitívumként értékelhető, hogy a válaszadók több mint fele saját magát nevezte meg a szelektív hulladékgyűjtés haszonélvezőjének. Azonban sok esetben nyilvánvaló az információ és a motiváció hiánya is.
És hogyan lehetne pozitívan befolyásolni az egyetemisták magatartását? Olyan környezetvédelmi kampányokat kellene szervezni és promoválni, amelyeknek kiemelt célcsoportja a diákság – vélte az előadó.
A cikk eredetiben itt olvasható.
Forrás: http://think.transindex.ro